
#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban
12/28/20 • 130 min
Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát.
Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját.
Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.)
Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkvai és budapesti kalandjairól, könyvkiadásról és politikáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bátor fiataljairól, a felsejlő transzcendensről, és persze az életről, meg mindenről.
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Morcsányi Géza
- a Wikipedián;
- korábbi munkahelye, a Magvető Kiadó
Filmek Morcsányi Géza főszereplésével
- Palmyra (2020)
- Testről és lélekről (2017)
Említett írók (és említett műveik)
- Ljudmila Ulickaja
- A lélek testéről (2020)
- Kukockij esetei (2008)
- Szonyecska (2006)
- Médea és gyermekei (2003)
- Albert Camus
- Csurka István
- Esterházy Péter
- Forgách András
- Nyikolaj Gogol
- Kertész Imre
- Gabriel García Márquez
- Molière
- Úrhatnám polgár (a műsorban elhangzó idézet ebből a műből van: „Teringettét! Negyven esztendeje beszélek prózában, de azt se tudtam, mi az!”)
- Nádas Péter
- Alekszandr Osztrovszkij
- Alekszandr Szolzsenyicin
További nevek
- Ivan Bolotnyikov (filmrendező)
- Czímer József (dramaturg)
- Szergej Eisenstein
Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát.
Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját.
Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.)
Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkvai és budapesti kalandjairól, könyvkiadásról és politikáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bátor fiataljairól, a felsejlő transzcendensről, és persze az életről, meg mindenről.
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Morcsányi Géza
- a Wikipedián;
- korábbi munkahelye, a Magvető Kiadó
Filmek Morcsányi Géza főszereplésével
- Palmyra (2020)
- Testről és lélekről (2017)
Említett írók (és említett műveik)
- Ljudmila Ulickaja
- A lélek testéről (2020)
- Kukockij esetei (2008)
- Szonyecska (2006)
- Médea és gyermekei (2003)
- Albert Camus
- Csurka István
- Esterházy Péter
- Forgách András
- Nyikolaj Gogol
- Kertész Imre
- Gabriel García Márquez
- Molière
- Úrhatnám polgár (a műsorban elhangzó idézet ebből a műből van: „Teringettét! Negyven esztendeje beszélek prózában, de azt se tudtam, mi az!”)
- Nádas Péter
- Alekszandr Osztrovszkij
- Alekszandr Szolzsenyicin
További nevek
- Ivan Bolotnyikov (filmrendező)
- Czímer József (dramaturg)
- Szergej Eisenstein
Previous Episode

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz
Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.
Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.
De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.
Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt.
Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is.
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
(Az epizód időrendiségét követve)
- Képes Gábor a Wikipédián (a szócikkben részletes életrajz és linkek)
Olasz horror
Filmrendezők, zeneszerzők és említett műveik
- Ruggero Deodato
- Riz Ortolani (zeneszerző)
- Profondo Rosso (bolt)
- Dario Argento
- Luigi Cozzi
- Umberto Lenzi
- giallo (műfaj)
- canzone (műfaj)
- Lucio Fulci
Említett filmek, filmesek még
A számítógép-forradalom és magyar vonatkozásai
Említett intézmények, kiállítások
A 2010-es Űrhódító című kiállítás
A szegedi
Informatika történeti kiállítás
- Pixelhősök (Beregi Tamás művészettörténész könyve)
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
MTA Kibernetikai Kutatócsoport
Az egykori Bölcsészettudományi informatika program
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Elhangzott nevek
- Ralph H. Baer
- John Conway (Életjáték)
- Herman Goldstine
- Jánosi Marcell (Képes Gábor tanulmánya)
- Kovács Győző
- Kovács Mihály (Képes Gábor tanulmánya)
- Marina von Neumann Whitman
- Neumann János
- Németh Pál
- Rényi Gábor
Next Episode

#035 Barabási Albert-László – A siker törvényei és a rejtett mintázatok
Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is.
Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról.
Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is.
És egy olyan projekt, amely az ételeinkben lévő molekulák feltérképezésével, a hálózatkutatás eszközeivel azt vizsgálja, mi lehet ezek legegészségesebb kombinációja, vagyis hogy miképpen újíthatnánk meg étrendünket a tudomány segítségével.
Az 1967-ben Erdélyben született Barabási Albert-László egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd szülőföldjét az ottani magyarságot ért üldöztetés miatt elhagyva az ELTE Természettudományi Karán diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát már a Bostoni Egyetemen szerezte meg. Munkássága nagyban segített megérteni a különféle komplex hálózatok mögött húzódó rejtett törvényszerűségeket, legyen szó a természet alkotta hálózatokról vagy az emberi társadalom bonyolult rendszereiről, avagy mesterséges hálózatokról.
Barabási Albert-László többnyire Bostonban él, hiszen a városban működő Northeastern University professzora és a Harvard egyetem orvostudományi karának (Harvard Medical School) munkatársa. Ám sok időt tölt Budapesten is, ahol szintén tudományos projekteken dolgozik. Itt rögzítettem vele ezt az epizódot én is, és ha a hangom esetleg néha olyan, mintha egy vödörből szólna, az azért van, mert a beszélgetés járvány idején készült, így megegyezésünk szerint – a megfelelő védőtávolságot betartva – az interjú során maszkot viseltem.
Műsorjegyzetek
Barabási Albert-László- a Wikipédián;
- laboratóriuma a Barabási Lab;
- a laboratórium anyaintézete, a Northeastern University-n működő Network Science Institute;
A Barabási Lab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban.
Az epizódban említett könyvei
(az angol nyelvű eredeti megjelenésének évével)
- Behálózva – A hálózatok új tudománya (2002)
- Villanások – A jövő kiszámítható (2010)
- A hálózatok tudománya (2016)
- A képlet – A siker egyetemes törvényei (2018)
- A tudomány tudománya (Társszerző: Dashun Wang, 2021)
A Barabási Lab vagy anyaintézetének említett kutatásai, projektjei
- cikk a rosszindulat (hálózati) terjedéséről szóló kutatásról;
- cikk az elhízás (hálózati) terjedéséről szóló kutatásról;
- a kajaháló (ízháló) projektje a Barabási Lab-ben;
- cikk a Foodmine projektről a Nature-ben;
- a Nature 150 éves születésnapjára készült látványos, interaktív adatvizualizáció a tudományos hivatkozások kapcsolatrendszeréről és a Barabási Albert-László társszerzőségével a munkáról írt cikk a Nature-ben;
A hálózatkutatással összefüggésben említett tudósok, kutatók
If you like this episode you’ll love
Episode Comments
Generate a badge
Get a badge for your website that links back to this episode
<a href="https://goodpods.com/podcasts/az-%c3%a9let-meg-minden-189789/034-morcs%c3%a1nyi-g%c3%a9za-majdnem-takar%c3%a1sban-17530042"> <img src="https://storage.googleapis.com/goodpods-images-bucket/badges/generic-badge-1.svg" alt="listen to #034 morcsányi géza – majdnem takarásban on goodpods" style="width: 225px" /> </a>
Copy