#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

11/24/20 • 140 min

Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.

Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.

De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.

Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt.

Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

(Az epizód időrendiségét követve)

Képes Gábor a Wikipédián (a szócikkben részletes életrajz és linkek)

Olasz horror

Filmrendezők, zeneszerzők és említett műveik

Említett filmek, filmesek még

Lugosi Béla
George A. Romero
- Élőhalottak éjszakája
- Holtak hajnala
Quentin Tarantino
Ed Wood

A számítógép-forradalom és magyar vonatkozásai

Említett intézmények, kiállítások

A 2010-es Űrhódító című kiállítás

A szegedi

Informatika történeti kiállítás

Pixelhősök (Beregi Tamás művészettörténész könyve)

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság

versenyei
A magyar Informatikatörténeti Adattár

MTA Kibernetikai Kutatócsoport

HomeBrew Computer Club

Az egykori Bölcsészettudományi informatika program

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Novotrade

Elhangzott nevek

De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.

Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

(Az epizód időrendiségét követve)

Képes Gábor a Wikipédián (a szócikkben részletes életrajz és linkek)

Olasz horror

Filmrendezők, zeneszerzők és említett műveik

Említett filmek, filmesek még

Lugosi Béla
George A. Romero
- Élőhalottak éjszakája
- Holtak hajnala
Quentin Tarantino
Ed Wood

A számítógép-forradalom és magyar vonatkozásai

Említett intézmények, kiállítások

A 2010-es Űrhódító című kiállítás

A szegedi

Informatika történeti kiállítás

Pixelhősök (Beregi Tamás művészettörténész könyve)

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság

versenyei
A magyar Informatikatörténeti Adattár

MTA Kibernetikai Kutatócsoport

HomeBrew Computer Club

Az egykori Bölcsészettudományi informatika program

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Novotrade

Elhangzott nevek

Previous Episode

#032 Lányi András – Kudarcról kudarcra a győzelem felé

„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.

Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.

Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.

2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.

Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat.

Ez az epizód is érdekelhet még:

#007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Lányi András

szócikk a Wikipedián;
életrajza az ELTE honlapján;
az epizódban említett könyvei:
- Porcelán az elefántboltban
- Bevezetés az ökofilozófiába – Kezdő halódóknak
Az epizódban említett cikke:
- Történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük (Válasz Online)
filmjei;
nevéhez kötődő intézmények:
- Karátson Gábor Kör
- Humánökológiai mesterszak az ELTÉ-n
nevéhez köthető szervezetek, intézmények:

Az epizódban hivatkozott egyéb cikkek

The Big Data revolution can revive the planned economy (Financial Times)
The Relief Package Ushers In Trump’s Planned Economy (Wired)

Említett közelmúltbeli események

Írók, költők, újságírók, alkotók és említett műveik

Balassa Péter
Bibó István
Elbert Márta
Carlo Goldoni (Két úr szolgája)
Friedrich August von Hayek (Út a szolgasághoz)
Jávor István
Jókai Mór (A kőszívű ember fiai)
Karátson Gábor
Miklóssy Endre
Orosz István

Next Episode

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát.

Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját.

Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.)

Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkvai és budapesti kalandjairól, könyvkiadásról és politikáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bátor fiataljairól, a felsejlő transzcendensről, és persze az életről, meg mindenről.