#10 Orosz Péter - 4300 km gyalogszerrel

850 km Iránból Irakba, 4300 km Japában. Ennyit gyalogolt Orosz Péter. Hogy miért? Mert érdekelte és mert volt ideje. Fogadjátok szeretettel ezt az adást, az egyik eddigi legerősebb sztorival és remek könyvajánlókkal.

//Show notes//

Orosz Péter blogja: http://kzamm.com/

A következő japán út indiegogója: https://www.indiegogo.com/projects/the-wilds-of-shikoku/#/

Köszönjük az Ingame-nek, hogy biztosították az interjú helyszínét: https://www.facebook.com/InGameesport/

Helyszínek: Teherán, Irán, Hamadán, Erbíl, Kurdisztán, Zagrosz, Irak, Isztambul, Buhara, Kangavar, Eihei-ji, Japán, Moszul, Szulejmánijja, Szöul, Kagosima, Kjúsú, Korea, Nagano, Furukawa, Sikoku, Oszaka, Hirosima, Fukuoka, Tokió, Hokkaidó, Afganisztán, Herát, Kabul, Fergánai-medence, Üzbegisztán

Étterem: Free Kurdistan gyrosos, hummusbar Okt 6. utca

App: Gaia gps, Peak finder

Itt van leírva, hogy kell beleküldeni a Gaia gps-be a japán földmérési hivatal térképeit:
https://hokkaidowilds.org/android-iphone-apps-displaying-japan-topographical-maps-english

Könyv, film, blog Péter ajánlásával:

Rory Stewart: The Places In Between
https://www.rorystewart.co.uk/the-places-in-between/

A mágikus könyv, amiben egy nagyon különös brit fiatalember átsétál Afganisztán közepén a hóban, két hónappal a régi tálib rezsim bukása után, Mallory-i magasságú nyitómondattal: I’m not good at explaining why I walked across Afghanistan.

Alan Booth: The Roads to Sata
https://en.wikipedia.org/wiki/The_Roads_to_Sata

A másik mágikus könyv, amiben egy nagyon szórakoztató brit színirendező elsétál Japán legészakibb csücskéből a legdélebbibe. A szerző később Sikokut is átszelte, amiről 34 évvel később én is tudomást szereztem – a most januári japán utamon az ő nyomaiban fogok haladni.

Alan Booth: This Great Stage of Fools
https://brightwavemedia.com/booth.html

A Booth halála után évtizedekkel kiadott antológia, amiben Roads Out of Time címen elolvasható sikokui útja.

Bahman Ghobadi: A Time for Drunken Horses
https://en.wikipedia.org/wiki/A_Time_for_Drunken_Horses

(Magyarul az IMDB szerint A kis családfő a címe, de nem tudom, hogy volt-e Magyarországon valaha, simán lehet, hogy valami művészfilm-fesztiválon igen.)

Elég súlyos film arról a vidékről, ahol átgyalogoltam Kurdisztánban, még a háborúban játszódik, ahogy iszonyú körülmények között dolgozó csempészek viszik az iraki-iráni határ közt a cuccot.

Faludy György: Pokolbéli víg napjaim
http://www.dia.pool.pim.hu/html/muvek/FALUDY/faludy00690/faludy00690_o/faludy00690_o.html

Messze a kedvenc magyar könyvem, 500 oldalnyi tökéletes mondattal, ami meglepően hasonló dolgokról szól, mint a Places in Between vagy a Roads to Sata.

Colin Thubron: In Siberia
https://www.amazon.com/Siberia-Colin-Thubron/dp/006095373X

Ez a könyv olyan jó, mintha a szerző gyalog ment volna, pedig főleg vonatozott. 1999-ben kelt át Szibérián, a vonat mentén, de arról időnként több ezer kilométeres leágazásokkal, pont abban a pillanatban, amikor Szibéria már teljesen szabadon bejárható volt, de pont azelőtt, hogy jöttek volna a Putyinék. Egészen varázslatos a stílusa.

Donald Richie: The Inland Sea
https://www.amazon.com/Inland-Sea-Donald-Richie/dp/1611720249

Richie a Japánban élő, és arról író, angol-amerikai írók közül bizonyos szempontból Booth elődje és későbbi riválisa volt, kettőjük stílusa ég és föld. A könyv egy megfoghatatlanul hosszú utazás a Kjúsú, Sikoku és Honsú közti Belső-tenger szigetvilágában, a hatvanas években, még az óriási hidak előtt, amikor a szigeteken jobbára izolált halászfalvakban éltek az emberek. Nemrég olvastam újra, még annál is jobb, mint emlékeztem, bár Booth nyilván megőrült tőle.

Eurasia Overland
https://eurasiaoverland.com

A kedvenc utazós blogom, Daniel Sprague angol mérnök kalandjai egy Toyota Hilux-szal. Mostanra több mint 200 ezer kilométert megtett, zömmel Közép-Ázsiában, első körben négy és fél évig megállás nélkül, azóta több hónapokra visszamegy. Fantasztikus részletességgel dokumentált klasszikus útiblog.

Ha tetszett ez az adás, ak...