5. Szólam – A Kórusügyi Podcast

Az új koronavírus-járvány nyomán bevezetett új szabályok egy csapásra elnémították a kórusokat – már abban a formájukban, ahogy korábban ismertük őket. Üresek a koncerttermek és a templomok, a kórustagok pedig egymással sem találkozhatnak. A bevált módszerek egyelőre biztosan nem működnek, az új helyzet pedig új megközelítést is kíván mindahhoz, amiért mindannyian dolgozunk, amit mindannyian szeretünk. Erről szól az 5. Szólam podcast 29. része.

Az epizód előszavában Kocsis-Holper Zoltán karnagy, az 5. Szólam Alapítvány kuratóriumi tagja ad helyzetértékelést. Gerenday Ágnes, a KÓTA Művészeti Bizottságának elnöke, az Angyalföldi Láng-Acélhang Férfikar és a Budapesti Lantos Kórus karvezetője arról beszél, hogyan tart „próbát” kórusának a Zoom konferenciarendszer segítségével, amellyel folytatják a megkezdett felkészülést a kórus 70. évfordulójára szervezett koncertre. Ágnestől azt is megtudjuk, mi lesz a sorsa a KÓTA jubileumi, „Hangról hangra az ifjúsági kóruséneklésért...” elnevezésű programsorozatának, amit félbeszakított a járvány.

Tőri Csabával, a budapesti Vox Insana Kamarakórus és a Medicantare Vegyeskar egyik karnagyával, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerképző Gyakorló Szakgimnázium („Bartók-konzi”) tanárával és az Impulzus Kreatív Zenei Műhely zenei igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan igyekszik összetartani közösségeit, és arról, milyen programmal igyekszik segíteni zenei műhelyük a házi karanténban unatkozó, amatőr kórusénekeseket.

A Székesfehérvári Vox Mirabilis Kamarakórus vezetője, Zemlényi Katica arról számolt be, hogy kórusának tagjai a koronavírus-járvány beköszöntével sem tétlenkedtek, az otthoni gyakorlás mellett több helyi karitatív akcióban is szerepet vállaltak. A kórus virágvasárnap előtti bérletes koncertjét kellett lemondania, így először arra voltam kíváncsi, mivel kárpótolják majd a bérleteseiket.

A pápai református egyházközség Séllyei István Énekkara nem elégedett meg az internetes próbákkal, hanem karnagyuk, a helyi teológiai akadémia egyházzenei tanára, Parola Csaba vezetésével a produkciót is a világhálóra költöztették. Érthetően nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogyan működik a pápai virtuális kórus, és hogyan folytatódik majd az úttörő projekt.

Józsa Mónikát, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa és a Galántai Kodály Zoltán Daloskör vezetőjét arról faggattuk, hogyan érintik a helyi magyar kóruséletet a bevezetett korlátozások. A Galántai Kodály Zoltán Daloskör március 15-éhez kapcsolódva Bécsbe volt hivatalos, de ezt a programot lemondták, azóta pedig nem is találkoztak egymással a kórustagok.

A borítókép forrása: Youtube/Parola Csaba

Az 5. Szólam projekt küldetése, hogy láthatóvá tegye a magyarországi amatőr kórusélet szereplőit, eseményeit egymás és a világ felé, így nem volt kérdés, hogy ott leszünk az énekkarok örömünnepén: a KÓTA-díjak átadásán. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége évről évre elismeri a nem hivatásos kórus- és népzenei élet kiemelkedő teljesítményeit, legyen szó karnagyi, kórustitkári életpályákról vagy kórusok, népzenei csoportok figyelemre méltó művészeti, közösségi munkájáról. A január 26-ai, budapesti ünnepi hangversenyen hét friss KÓTA-díjast sikerült mikrofonvégre kapnunk, ezek az interjúk hallhatók a 28. epizódban, köztük pedig a díjátadó KÓTA-díjas fellépőinek műsorrészletei.

Az eseményt követően elsőként a KÓTA elnökével, Mindszenty Zsuzsánnával, beszélgettünk, akit a díjak üzenetéről, az amatőr kórusok magyarországi helyzetéről és az idén 50 éves KÓTA jubileumi rendezvénysorozatának előkészületeiről is kérdeztünk. (03:58)

A budapesti Vasas Művészegyüttes kórus kategóriában KÓTA-díjas Vass Lajos Kórusának két karnagyát, Bárd Juditot és Szűcs Dánielt is mikrofon elé kértük. Szóba került az ősök öröksége, beszéltünk arról, kik alkotják napjainkban a kórust, és arról is, mit jelent a kóruséneklés a két karnagy számára . (09:23)

Szintén kórus kategóriában ismerték el az idén 40 éves révkomáromi Concordia Vegyeskar munkáját. Stubendek István karnaggyal a felvidéki magyar kórusélet utánpótlásának helyzetéről és jubileumi terveikről és szót váltottunk. (13:27)

A díjazottak teljes listáját és szöveges tudósításunkat itt találod...

A karnagyi kategória kitüntetettjei közül elsőként Cseri Zsófiának, a LFZE adjunktusának, a budapesti Erkel Ferenc Vegyeskar karnagyának gratuláltunk. Az EFVK amatőr kórusok számára kitalált fejlesztőprojektjét, a Szinkópa Vegyeskari Találkozót mi is bemutattuk a podcastban. (21:19)

Arany Jánossal, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Református Gimnáziumban tanárával, a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatójával, a Debreceni Kollégiumi Kántus társkarnagyával és a budapesti Psalterium Hungaricum kórus alapító-karnagyával a kóruséneklés mai értékéről beszélgettünk, és arra is megkértük: üzenjen Sopronba, ahol megalapította és 20 éven át vezette a Fidelissima Vegyeskart. (24:52)

Erdélyi Ágnessel, Veszprém Város Vegyeskarának KÓTA-díjas karnagyával szóba került a városi kórusok helyzete mellett az utánpótlás-nevelés fontossága, és az is, mit tanulhatnánk el- vagy éppen visszatanulni a külföldtől a kóruséletet, a zeneoktatást illetően. (31:03)

Végül, de nem utolsó sorban egy ritkán megemlített, de mégis fontos kategória, a kórusénekes, kórustitkár, kategória egyik kitüntetettjével, Walthier Tamással ismerkedtünk meg. Kórusa, a Szent Alberik Kórus, a Budai Ciszterci Szent Imre-templomban működik. Tamás az éneklés mellett szervezőként is kiveszi részét a munkából, és azt is elmondta, mit jelent a számára a kórus közössége. (45:06)

Borítókép forrása: KÓTA/Thaler Tamás

A podcast vendége Erdei Péter érdemes művész, Bartók-Pásztory-, KÓTA- és Liszt-díjas zenepedagógus, karnagy, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet alapítója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára, a Kecskeméti Énekes Kör alapító-karnagya és a Nemzeti Ifjúsági Kórus egyik művészeti vezetője. Minek köszönhető a Kodály-féle zenepedagógiai koncepció népszerűsége világszerte? Milyen útravalót adott fiatal magyar karnagyok generációinak? Milyennek ítéli az amatőr kórusok helyzetét manapság, és milyen küldetéssel indították útjára a Nemzeti Ifjúsági Kórust? Ezekről a témákról is szót ejtünk a beszélgetésben.

Erdei Péter 2019-ben két rangos külföldi elismerésben is részesült: tavasszal az Amerikai Kodály Tanárok Szervezetének életműdíját, júliusban pedig az Ázsiai Ifjúsági Kórusok Szövetsége életműdíját vehette át. A díjak kapcsán arról beszélgetünk, hogyan vitte fiatal karvezetőként a Kodály-koncepció hírét az Amerikai Egyesült Államokba, és milyen alapokra építhetett a magyar rendszerhez hasonló zenei általános iskolák felállítása során, majd később, már ismét Magyarországon, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet megalapításakor.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem keretei között működő kecskeméti Kodály-intézet ma a világ minden pontjáról fogad zenetudósokat és -pedagógusokat, az intézet munkatársai és az általuk felkért előadók pedig rendszeresen tartanak előadásokat a Kodály-koncepcióról világszerte. De milyen manapság a zenepedagógiai rendszer híre a világban? Mi teszi különlegessé, egyedülállóvá a rendszer és mire kíváncsiak a leginkább a külföldi érdeklődők? Ezt is megbeszéljük az interjúban, ahogy azt is, melyek a tapasztalatai az intézet egyik legújabb kezdeményezése, a Nemzeti Ifjúsági Kórus elmúlt két projektjének.

A magyar fiatalokból álló vegyes kart a 2017-es Kodály-évben hozták létre, Erdei Péter és Nemes László Norbert művészeti vezetésével. Első hangversenyeit 2018 nyarán adta az együttes, amely 2019-re a közönség mellett a szakma érdeklődését is felkeltette kortárs magyar szerzők friss műveiből álló koncertjeivel. Az idei projektet egy nagy-britanniai szakmai rendezvényen tartott workshop és koncert koronázta meg a kórus számára. A Nemzeti Ifjúsági Kórus szervezői már várják a jelentkezőket a harmadik, 2020 júliusában sorra kerülő kéthetes próba- és koncertidőszakra.

Erdei Péter 1973-tól 40 éven át oktatott a budapesti Zeneakadémián. Négy évtized alatt generációknak mutatta meg az utat a karvezetéshez, a mai magyar kórusélet több meghatározó alakja is növendékei közül került ki. Ennek kapcsán szót ejtünk arról, milyen útravalót adott tanítványainak, és milyen elveket tart legfontosabbnak a karnagyi munka során – például a Kecskeméti Énekes Körben, amelyet néhány éve helyi zenebarátokkal közösen alakított meg.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott az amatőr kórusok működési közege Magyarországon. Mások a fennmaradás lehetőségei és mások a tagok motivációi is. Az interjúból kiderül, melyek Erdei Péter személyes benyomásai a kórusok és karnagyaik előtt álló kihívásokról.

Borítókép: Erdei Péter a Kecskeméti Énekes Kör élén. Forrás: Lokál Kecskemét.

Az 5. Szólam Podcast 26. epizódjában a 19. Solymári Nemzetközi Gospel Fesztiválra látogatunk el. A maga nemében egyedülálló esemény missziója, hogy bemutassa a gospel és a kortárs keresztény könnyűzene (CCM) műfajainak magyarországi együtteseit, előadóit, és összehozza őket egymással valamint a műfajok nemzetközi kiválóságaival. A podcastból megismerhetitek az idei programban fellépő öt kórust Szegedtől Varsóig.

A Gospel Sasok

A Solymári Nemzetközi Gospelfesztivál egy nagy közösségi esemény a Budapest szomszédságában fekvő nagyközségben, emellett pedig az egyetlen olyan fesztivál az országban, ami kizárólag a gospellel és társműfajaival foglalkozik, és amelyik évről-évre találkozási helye a hazai és nemzetközi előadóknak. A fesztivált a podcastban Jeney Erzsébet alapító-főszervező mutatja be, aki arról is beszél, hogyan került kapcsolatba a gospel zenével.

A Kalimba Gospel Gyermekkórus

A fesztivál kezdetét a kórusok felvonulása jelezte – akárcsak egy olimpián. A rövid menet a művelődési háztól a Templom térig vezetett, ahol a bevilágított, behangosított színpad – na meg persze a közönség már várta a fellépőket. A gospel kórusok népes magyarországi családját négy együttes képviselte ez alkalommal a színpadon. Az énekkarokban, ahogy a nézőtéren is minden generációt viszontláthattunk. Eljött a Kalimba Gospel Gyermekkórus Sopronból, fellépett a döntően középiskolások alkotta Fráter Kórus Miskolcról, az egyetemisták és fiatal felnőttek alkotta Szegedi Ökumenikus Gospel Kórus és Zenekar és a Gospel Sasok Kiskőrösről, amelynek tagsága már a felnőttek és a középkorúak közül kerül ki.

A Szegedi Ökumenikus Gospel Kórus

A Solymári Nemzetközi Gospel Fesztiválon 2019-ben a magyar keresztény könnyzenei szcénát az Eucharist képviselte, a magyar előadók mellett idén is több külföldi kiválóság mutatkozott be: a fesztivál programját a Pécs Music Society kíséretében fellépő Shammak nyitotta meg, de eljött Black Gospel Star is Hollandiából és az est fénypontja pedig a varsói Sienna Gospel Choir produkciója volt. A lengyel főváros pünkösdi közösségében működő, de ma már más felekezetek tagjait is befogadó kórus egy egyszeri alkalomra állt össze, ebből mára egy több mint negyven tagú, professzionális színvonalú produkció fejlődött ki. A kórust Anna Bayak karnagy Anna Mazurek menedzser mutatta be a podcastban. A magyar szinkronért köszönet Cihlár-Berecz Nikolettnek és Várhelyi Viviennek.

A Fráter Kórus

Epizódjainkat megtaláljátok a Spotifyon, az iTunes-on és a Google Podcasts hangtárában is. Honlapunkon, Facebook– és Instagram-oldalunkon pedig érdekes kórusos tartalmakat is böngészhettek. Ha elmondanátok véleményeteket, sztoriznátok, érdekes embert, kórust ajánlanátok figyelmünkbe, írjátok meg Messengeren, vagy email címünkre: [email protected].

Hangulatkép a Solymári Nemzetközi Gospel Fesztiválról

Vannak kórusok, akik számára a nyár hagyományosan a pihenés időszaka, mások ilyenkor vannak igazán elemükben! A podcastban arról beszélgetünk, hogy kerülnek a kórusok Magyarország, de valószínűleg a régió legnagyobb fesztiválja, a Sziget Fesztivál a programjába – ráadásul már sokadszorra.

A Sziget Fesztivál és a klasszikus zene barátsága nem új dolog: lassan két évtizede jelen van a fesztivál menüjén valamilyen formában a komoly(abb) zene. Zsoldos Dávid, a Papageno portál és élménykalauz alapító-ügyvezetője elárulta, milyen elvek szerint állt össze a Magyar Zene Háza támogatásával működő Klasszikus, Opera és Jazz Színpad művészeti koncepciója, és milyen szerepet töltenek be a műsorban a kórusok.

A Voisingers a Magyar Zene Háza Színpadán. Fotó: Sóki Tamás, Forrás: Facebook/Voisingers

A podcast második felében pedig az idei kórusos line-up két résztvevőjével, Balásy Szabolcs (Voisingers) és Magyaróvári Viktor a. Kayamarral (KVVKamarakórus) beszélgettünk arról, hogyan készültek a fellépésre, és milyen élményeket, tapasztalatokat szereztek a Sziget Fesztiválon kórusukkal.

A KVVK a Szigeten. Fotó: Tóth Bálint Jenő. Forrás: Facebook/KVVKamarakórus

A Voisingers a Magyar Zene Háza Színpadán. Fotó: Sóki Tamás, Forrás: Facebook/Voisingers

Borítókép: Facebook/KVVKamarakórus/Tóth Bálint Jenő