Az élet meg minden

Bár Ésik Sándor hivatását tekintve ügyvéd, szabadidejében a Diétás Magyar Múzsa „vezérfőszerkesztője” is. A mára több mint 25 ezer követővel rendelkező Facebook-oldal elsősorban véleménycikkeket, gyorselemezéseket, kommentárokat közöl, és az utóbbi pár évben a magyar média sajátos színfoltjává vált.

Az oldal vezérmondata, kritizálva az oly sokat hallott „én nem politizálok” mentegetőzést, így hangzik: „Ha nem politizálsz, mások fognak helyetted. Az ország a tiéd, ha nem jó, te rontottad el.”

Nem nehéz kitalálni, hogy ebben az epizódban politikáról, közéletről, jogállamiságról lesz szó, de talán egy kicsit eltérően a megszokottól. Egy olyan emberrel beszélgetek ugyanis ezekről a témákról, aki a politikai adok-kapokot Magyarország egyik legismertebb „erős emberének” boszorkánykonyhájában tanulta.

Műsorjegyzetek

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:

https://azeletmegminden.hu/043-esik-sandor-podcast/

Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.

A műsort itt is megtalálod

• honlap: https://azeletmegminden.hu/
• Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/
• Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/
• Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/
• Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegminden

Tartalmi kivonat időkódokkal

A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel elcsúszhatnak.
[00:05:01]

Az egyre nagyobb fokozatba kapcsoló magyar törvénygyár: elképesztő mennyiségű jogszabály a Magyar Közlönyben évről évre. A magyar jogrendszer szétzilálása, a rendszerváltás megelőző, más szempontból nem normális állapot.

[00:12:20]

Miért nem működik tőlünk nyugatabbra a magyar ügyvéd „skillsetje”? Lexikális tudás esetmegoldás helyett és a gyorsan avuló magyar jogszabályok. A pillanatnyi egyéni érdekek törvényekbe betonozása, a jogbiztonság sérülése. Az előidézett káosz, amelyben egyre erősebbé válik egy sajátos szokásjog: mi ezt nem így szoktuk.

[00:19:08]

A jogrendszerbe vetett bizalom megrendülése: a hosszú távú tervek, gondolkodás ellehetetlenítése.

[00:23:46]

Amikor maga a végrehajtó hatalom nem hajlandó végrehajtani: a börtönkártérítések felfüggesztésének ügye és a bírósági ítéletek elszabotálása a kormánymédiánál. A bíróság eszköztelensége a végrehajtás kikényszerítésére.

[00:33:03]

Az Amerikából importált jogi megoldások vonzereje: a vadnyugati körülmények között kialakult amerikai joggyakorlat. Az ettől gyökeresen eltérő magyar joghagyomány, a Habsburgok korában gyökerező etatista berendezkedés.

[00:37:06]

A rendszerváltás után megváltozott magyar joghelyzet. Dolgok, amiknek nem tud értéket adni a bíróság, mert még mindig gyanús sok pénzt keresni.

[00:41:53]

A jogbiztonság szétrombolásának következményei: az út, amelynek végén a felhergelt tömeg és a nyilvános akasztások sejlenek fel. A politika felelőtlensége a büntetőtörvények állandó szigorításának kampányával – holott nem ezen múlik a hatékony bűnüldözés. A jog, mint varázslat és az emberek csodavárása ezzel kapcsolatban.

[00:52:13]

A „lábon kihordott államcsőd”, amikor az állam nem, vagy egyre kisebb hatékonysággal látja el feladatait. A klasszikus, a Bach-korszakban megszervezett magyar bürokrácia, hivatalnokrendszer leépülése.

[01:05:28]

A Diétás Magyar Múzsa története.

[01:10:03]

Ésik Sándor napokban megjelent könyve, megírásának históriája. Az „én nem foglalkozom a politikával” tarthatatlansága. A politikai tudatosság hiánya Magyarországon.

[01:20:13]

Egy generáció késői politikai öntudatra ébredése: a 2008-as világválság, és az eszmélés, hogy a politika bőrükre megy. A Boomer generáció térnyerése és az érzés, hogy mindent az idősebbek fognak eldönteni helyettük: a jövő generációs háborúi.

[01:28:42]

Ez a konfliktus másképpen Magyarországon. Márki-Zay Péter és története, amivel sokan a rendszerváltás utáni időkben a versenyszférában „ellevő”, de a politikai pozíciókat nem szerző generáció azonosulni tud. A szabadulástörténetek népszerűsége és mitológiája.

[01:38:35]

Ésik Sándor nyíregyházi gyökerei. A nyíregyházi „girosz”. Édesanyja kutatása a családokban továbbadott kisnemesi és gazdaszemléletről. Ennek pozitív tanulságai.

[01:48:05]

A politikai „iskola”, amit Ésik Sándor kijárt a helyi erős ember, Helmeczy ...

Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is.

Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról.

Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is.
És egy olyan projekt, amely az ételeinkben lévő molekulák feltérképezésével, a hálózatkutatás eszközeivel azt vizsgálja, mi lehet ezek legegészségesebb kombinációja, vagyis hogy miképpen újíthatnánk meg étrendünket a tudomány segítségével.

Az 1967-ben Erdélyben született Barabási Albert-László egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd szülőföldjét az ottani magyarságot ért üldöztetés miatt elhagyva az ELTE Természettudományi Karán diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát már a Bostoni Egyetemen szerezte meg. Munkássága nagyban segített megérteni a különféle komplex hálózatok mögött húzódó rejtett törvényszerűségeket, legyen szó a természet alkotta hálózatokról vagy az emberi társadalom bonyolult rendszereiről, avagy mesterséges hálózatokról.

Barabási Albert-László többnyire Bostonban él, hiszen a városban működő Northeastern University professzora és a Harvard egyetem orvostudományi karának (Harvard Medical School) munkatársa. Ám sok időt tölt Budapesten is, ahol szintén tudományos projekteken dolgozik. Itt rögzítettem vele ezt az epizódot én is, és ha a hangom esetleg néha olyan, mintha egy vödörből szólna, az azért van, mert a beszélgetés járvány idején készült, így megegyezésünk szerint – a megfelelő védőtávolságot betartva – az interjú során maszkot viseltem.

Műsorjegyzetek

• a Wikipédián;
• laboratóriuma a Barabási Lab;
• a laboratórium anyaintézete, a Northeastern University-n működő Network Science Institute;

A Barabási Lab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban.

Az epizódban említett könyvei

(az angol nyelvű eredeti megjelenésének évével)

• Behálózva – A hálózatok új tudománya (2002)
• Villanások – A jövő kiszámítható (2010)
• A hálózatok tudománya (2016)
• A képlet – A siker egyetemes törvényei (2018)
• A tudomány tudománya (Társszerző: Dashun Wang, 2021)

A Barabási Lab vagy anyaintézetének említett kutatásai, projektjei

• cikk a rosszindulat (hálózati) terjedéséről szóló kutatásról;
• cikk az elhízás (hálózati) terjedéséről szóló kutatásról;
• a kajaháló (ízháló) projektje a Barabási Lab-ben;
• cikk a Foodmine projektről a Nature-ben;
• a Nature 150 éves születésnapjára készült látványos, interaktív adatvizualizáció a tudományos hivatkozások kapcsolatrendszeréről és a Barabási Albert-László társszerzőségével a munkáról írt cikk a Nature-ben;

A hálózatkutatással összefüggésben említett tudósok, kutatók

• Bollobás...

Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.

Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is?

No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről.

(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)

Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története.

A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is.

2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Ablonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján.

Az epizódban említett, taglalt könyvei:

• Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921 (2020)
• Keletre, magyar! – A magyar turanizmus története (2016)
• Trianon legendák (2010)

A turanizmus története

• Wikipédia-szócikk róla
• Ablonczy Balázs ismeretterjesztő cikke a Rubikonban
• Cikk a Nyelv és Tudományban Zempléni Árpádról, a turanizmus „feltalálójáról”, benne idézetek a Turáni dalokból
• A Turáni Társaság
• A Turán folyóirat egyik 1936-os száma, a 41. oldalon Bán Aladár Turáni himnusza (a finnugor kongresszus alkalmából közölt szövegváltozat Uráli himnusz néven fut, a lábjegyzet adja meg az eredeti címet és a módosult első sort)

A turanizmus kapcsán említett művek

• Ady Endre: Menjünk vissza Ázsiába!
• Bencsi(k) Zoltán Koppány-e vagy István? című könyve, és a Turáni Egyistenhívők Tábora
• István, a király (rockopera)
• Innin ls Dumuzi oratórium
• Stumpf András: Szörényi (könyv)
• 13 óra: Bengázi titkos katonái (amerikai akciófilm)

Korrekció: Az epizód egy korábbi változatában volt három mondat, amelyben figyelmetlenségből Petőfire hivatkoztunk egy Arany-idézetnél. Javítva.

Trianon kapcsán említett művek

• Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvasható
• Révész Tamás: Nem akartak több katonát látni; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvasható

Korábbi epizódok történelem témában

Ha érdekel a történelem, ...

„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.

Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.

Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.

2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.

Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat.

Ez az epizód is érdekelhet még:

• #007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Lányi András

• szócikk a Wikipedián;
• életrajza az ELTE honlapján;
• az epizódban említett könyvei:
  • Porcelán az elefántboltban
  • Bevezetés az ökofilozófiába – Kezdő halódóknak
• Az epizódban említett cikke:
  • Történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük (Válasz Online)
• filmjei;
• nevéhez kötődő intézmények:
  • Karátson Gábor Kör
  • Humánökológiai mesterszak az ELTÉ-n
• nevéhez köthető szervezetek, intézmények:
  • Védegylet
  • Élőlánc Magyarországért
  • Fidesz Akadémia

• The Big Data revolution can revive the planned economy (Financial Times)
• The Relief Package Ushers In Trump’s Planned Economy (Wired)

• A Római-parti mobilgát elleni tiltakozás
• Megszületett a döntés a Hajógyári-szigetről

• Balassa Péter
• Bibó István
• Elbert Márta
• Carlo Goldoni (Két úr szolgája)
• Friedrich August von Hayek (Út a szolgasághoz)
• Jávor István
• Jókai Mór (A kőszívű ember fiai)
• Karátson Gábor
• Miklóssy Endre
• Orosz István
•